Palota falu anno a Pesti-síkságon terült el, melyet a földtörténet régi korszakában a Pannon tenger borított. Ennek az üledékére telepedett a néhai ős-Duna hordaléka. A patakok mentén elhelyezkedő térszintek később alkalmas települési helynek feleltek meg és egy ilyen magasabb dombháton jött létre Palota falu is, a Szilas-patak mentén. 

Az Árpádkori települések a tatár pusztítás után elnéptelenedtek.  A Nyír, később Palota nevű falu 1200 körül épült templomának romjai, a Kossuth utcai római katolikus műemléktemplom alapjait adták.

A Rákóczi szabadságharc és a törökök kiűzése folyamán Palota falu többször is elnéptelenedett, de mindig újra benépesült. Pest közelségének köszönhetően 1730-tól kertkultúra bontakozott ki, mely igen sikeres volt. Ekkor Palota gróf Károlyi Istváné volt, aki több hold területet ad bérbe a pesti lakosságnak, akik nyaralókat, serfőzőket építettek. Ez a terület a mai Újpest. A következő fellendülése palotának az 1846-ban megnyitott és átadott Pest-Vác vasútvonal.  Akkorra már Rákos-Palotának nevezett község kedvelt kiránduló és nyaraló helyé vált és gyönyörű villák díszítették a vasúti sínek két oldalát.

 A zöldségtermelés akkor lendült fel igazán és indultak el a gazdák a gazdagodás útján, mikor 1872-től már lóvasút kapcsolta össze Rákospalota községet a fővárossal, amely jelentősen megkönnyítette a piacozást.  Az 1890-es évek elejétől kezdve jelentős számú polgári- és munkáselem települ a községbe. A település fejlődésébe nagy lendületet hozott mikor a MÁV Nyugati főműhelyét ide telepítette 1905-ben. Ekkor nagy részben megváltozik a lakosság összetétele és háttérbe szorulnak a
termelő őslakosok.

A falutól, községtől messzebb eső községi földeket 1897-ben Széchenyitelep néven elkezdik felparcellázni és ebből a település részből alakul ki a mai Pestújhely, mely önálló község lesz, 1909-ben. Miután Pestújhely kiválik, célul tűzik ki, hogy Rákospalota is várossá alakulhasson, melyet 1923. június 20-án engedélyezett a Belügyminisztérium. Később 1950. január elsején Pestújhelyet, Rákospalotát a környező 21 településsel a Nagy-Budapesthez csatolják, mellyel
létrejön a fővárosi XV. kerület.

A XV. kerület hatalmas változáson megy keresztül 1968-tól, mikor felépült az óriási lakótelep, Újpalota.